Imádkozás legyen beszélgetés, várjam meg Isten válaszait…
Fordítás a “ Bibel in einem Jahr Tag 24” ből Képzelje el, hogy elmegy az orvoshoz, és azt mondja: "Nos, doktor úr, egy romhalmaz vagyok: kificamodott a térdem... viszket a szemem... az ujjaim bedagadtak... és aztán teniszkönyököm van... és a derekam is fáj...". És aztán, amikor befejezte a testi panaszok hosszú listáját, ránéz az órájára, és azt mondja: "Te jó ég! Már ilyen késő van? Mennem kell." És az orvosnak alig van ideje válaszolni: "Várjon egy percet! Nem akarja tudni, hogy tudok-e vagy hogyan segíthetek önnek?" Ha mindig csak üzengetünk Istennek, és soha nem szánunk időt arra, hogy meghallgassuk, amit mondani akar, pontosan ugyanezt a hibát követjük el. Mindig csak egyvalaki beszél, nevezetesen mi, de soha nem figyelünk igazán. Az Istennel való kapcsolatunknak azonban nem szabadna egyirányú utcának lennie, hanem kétirányú beszélgetésnek. Nekem segít, ha van mellettem egy jegyzettömb, amikor imádkozom. Leírom az összes gondolatot, ami imádkozás kö